2019 – Írósblog Újratöltve

Vicces belegondolni, de 2016 tényleg a vetés éve volt nekem – és most, 2019-ben, úgy néz ki, elkezdtem learatni a babérokat. A tanulság, hogy sose becsüld le a facebookos tinioldalak hatalmát. Kész, kirúgtam a jósnőmet, a tarotkártya meg a kristálygömb amatőröknek való, ezentúl szókeresős feladványokban keresem a jövőmet.

(…Igen, a fenti egy közepes próbálkozás volt arra, hogy egy mondattal észrevétlenül áthidaljak egy több mint 3 éves kihagyást. Traktoros Chewbacca-védekezés a’la Noémi.)

 

Miről maradt le a blog népes közönsége Anyukám?

Elvégeztem két írókurzust, és többé-kevésbé egy kelet-ázsiai mesterszakot (a szakdogám meg pár kínai politika beadandó várat még magára).

Kétszer költöztem. Ebből egyszer fél évre Japánba, és közben megvolt az autentikus koli-élmény is, amikor egy egész emelettel osztozol a vécén. Szóval ha megláttok egy képet rólam Japánban, és éppen elkezdenétek irigységből vudubabákat fabrikálni, közben jusson eszetekbe, hogy a képen szereplő kialvatlan nőszemély fél évig meg lett fosztva az árnyékszéken való magányos trónolás terapeutikus élményétől. Aztán nyugodtan folytassátok a babavarrást, mert ja, még így is visszataszítóan szerencsés vagyok, de talán legközelebb egy icipicit jobban esik majd a saját fürdőszobás pisilés, meg hogy nyugodtan énekelhettek a zuhany alatt.

A tavasszal férjhez mentem. (Colin, tudom, hogy összetöröm a szíved, de tudod, örökké a vakbeled maradok.)

giphy
Juj, Colin, te szégyentelen ❤

Na, és mik a babérok?

Tavaly, a második kurzus ideje alatt kikerült egy novellám az Aranymosás oldalára, ami nekem óriási dolog volt, és adott egy nagy energialöketet, hogy elkezdjek pályázgatni. A kurzusnak hála jelentkeztem egy írós csoporthoz is, és hivatalosan Apolló tintafoltja lettem én is.

Az idei év tökéletes szülinapi ajándékot tartogatott: a Vágyom Rád novellapályázat eredményhirdetését. 135 írás közül bekerültem a legjobb 8 közé, a télen nyomtatásba kerül a nevem, egy ISBN-számmal ellátott kötetbe, amit a legtöbb könyvesboltban kapni lehet majd. Mi több, végigmentem egy profi szerkesztői folyamaton, amiből nagyon sokat tanultam.

Nagyban benne voltam már a szerkesztésben, amikor próba szerencse alapon beküldtem két régebbi írásomat egy másik pályázatra, a Carrie magazinhoz. Úgy voltam vele, hogy az elsődleges célom a kikerülés, egy 150 ezres követőtáborral rendelkező online felületnél ez önmagában is óriási dolog, de végül elhoztam a harmadik helyet, szóval… asszem, kiérdemeltem még egy vudubabát.

Elsősorban ennek köszönhető, hogy létrehoztam egy FB-oldalt az írói nevemmel, és hogy éppen újra életet próbálok lehelni ebbe a blogba is. Három novellától nyilván nem leszek celeb, szóval mindennapos frissítésekre ne számítsatok, de arra gondoltam, azért kicsit magyarázhatnám a bizonyítványt a már megjelent írásokkal kapcsolatban. (Közben meg elég biztos vagyok benne, hogy most, hogy van FB-oldal meg blog, Murphy törvénye garantálja, hogy most jódarabig nem kerülök ki sehová. 😀 )

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s